Ma, noyb panaszt nyújtott be a Meta ellen az osztrák adatvédelmi hatósághoz. Az európai felhasználóknak mostantól "választhatnak", hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy személyre szabott reklámok céljából nyomon kövessék őket - vagy akár évi 251,88 eurót fizetnek, hogy megőrizzék az Instagramon és a Facebookon az adatvédelemhez való alapvető jogukat. Nemcsak a költségek elfogadhatatlanok, de az iparági számok szerint az embereknek csupán 3 százaléka szeretné, ha követnék - míg több mint 99 százalékuk a fizetés ellen dönt, amikor szembesül az "adatvédelmi díjjal". Ha a Meta megússza ezt, a versenytársak hamarosan a nyomdokaiba lépnek. Tekintettel arra, hogy egy átlagos telefonra 35 alkalmazás van telepítve, a telefon magánéletének megőrzése hamarosan évi 8 815 euróba kerülhet.

Újabb kísérlet az uniós adatvédelmi jogszabályok kijátszására. Az Európai Bíróság (EUB) júliusban úgy döntött, hogy a Meta jogellenesnek tartja a felhasználói adatok személyre szabott hirdetésekhez történő kezelését. De nem csak ezt: Januárban az Európai Adatvédelmi Testület egy2018-as noyb panasz alapján 390 millió euróra bírságolta a Metát e jogsértés miatt, és kötelezte a vállalatot, hogy szerezze be a felhasználók hozzájárulását. Az uniós jog aláásására tett következő kísérletében a Meta most díjat akar felszámolni az embereknek az adatvédelem-barát beállítások kiválasztásáért. November eleje óta az Instagram és a Facebook felhasználóinak választaniuk kell, hogy fizetnek-e akár évi 251,88 eurót, vagy a személyes adataikat célzott reklámozás céljából megfigyelik.
"Szabadon adott" beleegyezés magas áron? Az uniós jog szerint az online nyomon követéshez és a személyre szabott reklámokhoz való hozzájárulás csak akkor érvényes, ha azt "szabadon adták". Ez azt hivatott biztosítani, hogy a felhasználók csak akkor mondjanak le a magánélethez való alapvető jogukról, ha ezt valóban szabad akaratukból teszik. A Meta most éppen az ellenkezőjét valósította meg a valóban szabad döntésnek: Egyedül a Facebook vezet be havonta akár 12,99 eurós "adatvédelmi díjat", ha a felhasználók nem járulnak hozzá ahhoz, hogy személyes adataikat célzott reklámozás céljából feldolgozzák. Minden egyes kapcsolt fiók (például az Instagram) további 8 euróba kerül, így összesen 251,88 euróba kerül évente egy személynek, aki az Instagramot és a Facebookot használja. Összehasonlításképpen: A Meta szerint az egy felhasználóra jutó átlagos bevétele Európában 2022 harmadik negyedéve és 2023 harmadik negyedéve között 16,79 dollár volt. Ez mindössze 62,88 eurós éves bevételnek felel meg egy felhasználóra vetítve - és a havi díjat messze aránytalanná teszi.
Felix Mikolasch, a noyb adatvédelmi ügyvédje: "Az uniós jog előírja, hogy a hozzájárulás a felhasználó valódi szabad akaratát jelenti. Ezzel a joggal ellentétben a Meta évi 250 euróig terjedő "adatvédelmi díjat" számít fel, ha valaki élni mer az adatvédelemhez való alapvető jogával."
3-10 százalék akar személyre szabott hirdetéseket - de 99,9 százalék beleegyezik. Minden rendelkezésre álló tudományos kutatás azt sugallja, hogy az úgynevezett "Pay or Okay" rendszerek a szabad beleegyezés ellentéte, és alapvetően befolyásolják a felhasználók "szabad akaratát". A "Pay or Okay" szolgáltató contentpass vezérigazgatója például azt állította, hogy a látogatók 99,9 százaléka beleegyezik a nyomon követésbe, amikor 1,99 eurós díjjal szembesül. Ugyanakkor objektív felmérések szerint a felhasználóknak csupán 3-10 százaléka szeretné, ha személyes adatait célzott reklámozásra használnák fel.
Max Schrems, a noyb elnöke: "Amikor az emberek 3 százaléka valóban úszni akar, de 99,9 százalékuk a vízben köt ki, minden gyerek tudja, hogy ez nem volt "szabad" választás. Ez sem nem okos, sem nem törvényes - egyszerűen szánalmas, ahogy a Meta továbbra is figyelmen kívül hagyja az uniós jogot."
Az adatvédelem hamarosan családonként 35 ezer euróba kerülhet. Ha a Meta sikerrel védekezik az új megközelítés ellen, az valószínűleg dominóhatást vált ki. A TikTok állítólag már most reklámmentes előfizetést tesztel az Egyesült Államokon kívül. A közeljövőben más alkalmazásszolgáltatók is követhetik, így az online adatvédelem megfizethetetlenné válhat. A Google szerint egy átlagos embernek 35 applikáció van telepítve az okostelefonjára. Ha az összes ilyen alkalmazás követné a Meta példáját, és hasonló díjat számítana fel, akkor az embereknek évente 8 815,80 eurós "alapjogi díjat" kellene fizetniük. Egy négytagú család esetében az adatvédelem ára évi 35 263,20 euróra emelkedne, ami több, mint az EU teljes munkaidős átlagjövedelme. Nyilvánvaló, hogy ezek a számok az alacsonyabb átlagjövedelemmel rendelkező uniós tagállamokban még szélsőségesebbek.
Max Schrems: " Az alapvető jogok általában mindenki számára elérhetőek. Hányan élnének még mindig a választójogukkal, ha 250 eurót kellene fizetniük érte? Voltak idők, amikor az alapvető jogok a gazdagok számára voltak fenntartva. Úgy tűnik, Meta vissza akar minket vinni több mint száz évvel ezelőttre."
Magánélet csak a gazdagoknak. Ez az ár általában véve rendkívül magas, ugyanakkor teljesen figyelmen kívül hagyja az uniós országok nagyon eltérő jövedelmi szintjeit - és azt a tényt, hogy az EU lakosságának 21,6%-át fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye. A panaszos ebben az esetben például pénzügyi nehézségekkel küzd, és munkanélküli segélyben részesül. Egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy további évi 250 eurót fizessen, amikor már így is nehezen tudja fizetni a lakbért.
Max Schrems: " Az EU lakosságának több mint 20%-át már most is fenyegeti a szegénység. A mi esetünkben a panaszos számára, ahogy sok más számára is, a "Fizetsz vagy rendben" rendszer azt jelentené, hogy vagy fizeted a lakbért, vagy magánéletet kapsz"."
Az adatvédelmi hatóságnak sürgősségi eljárást kellene kezdeményeznie. Tekintettel a jogsértések súlyosságára és az érintett felhasználók szokatlanul nagy számára, a noyb sürgeti az osztrák adatvédelmi hatóságot, hogy sürgősségi eljárást kezdeményezzen a jogellenes adatkezelés leállítása érdekében. A noyb emellett azt javasolja, hogy a hatóság szabjon ki elrettentő bírságot, biztosítva, hogy más cégek ne kezdjék el másolni a Meta módszerét.