Max Schrems vendégkommentárja a "Der Standard"-ban (osztrák újság) a DerStandard.at "PUR-Abo" előfizetési típusához
"Szeretne egy kicsit több magánéletet? - Akkor havonta 6 eurót kell fizetnie"
Bécstől Berlinig és Brüsszelig számos szakértő és jogász hitetlenkedve reagált az Adatvédelmi Hatóság (DSB) e heti döntésére. ',Fizess, vagy mondj le alapvető jogaidról' - nem éppen ezt értette az új GDPR az "önkéntes" hozzájárulás alatt. Mivel a "Der Standard" így jár el, ez különösen nekem fáj'
Önkéntes hozzájárulás?
Mi történt? A GDPR bevezetésével a felhasználóknak önkéntes választási lehetőséget kell kapniuk az "igen vagy nem" választására az adatkezeléshez. Végül is a hozzájárulás nem más, mint a magánélethez való alapvető jog önkéntes feladása.
Az iparág számára nehézséget jelent, hogy naponta több száz weboldalon jelennek meg cookie-bannerek. Ott gyakran csak az "igen" gombra való kattintásra van lehetőség. Az "igen vagy nem" helyett a "Der Standard" egy (meglehetősen kreatív) "igen vagy 6 €" opciót kínál. Egy felhasználó panaszt tett a felügyeleti hatóságnál ("DSB").
Reklám ≠ Célzott reklámozás ≠ Adatmegosztás
A "Der Standard" weboldalán az adatvédelem csak "csomagban", a hirdetési szabadsággal együtt érhető el. Ez sem technikailag, sem gazdaságilag nem szükséges: a reklám, a célzás és a személyre szabás különböző dolgok - még akkor is, ha a lobbi ezt egy csomagként szereti eladni.
A reklámozás (pl. nyomtatásban) mindenki számára ugyanaz. Ha a személyre szabás feltétlenül szükséges lenne, akkor a reklámokkal támogatott TV már eltűnt volna. a "Der Standard" azt is felajánlja a cégeknek, hogy célzás nélkül hirdethetnek az interneten.
Még a célzásnak is számos, az adatvédelem szempontjából kedvező változata van - például földrajzi, időbeli vagy kontextus szerinti (autós hirdetés az autós oldalon).
A személyre szabott reklám (gyakran az adatok több száz külső célzással foglalkozó céggel való megosztása révén) csak egy alkategóriája a célzásnak, ami tovább csökkenti a hulladékká válást és növeli a nyereséget. A hirdetési árak rendkívüli inflációját tekintve még ez is megkérdőjelezhető ("Race to the Bottom").
A DSB pontosan ezt a szétválasztást nem követte a határozatában - egyenlőségjelet tesz a reklámozás és az adattovábbítás közé, és arra a következtetésre jut, hogy a reklámmal támogatott modellek mindig valamilyen adattovábbítást igényelnek.
Gazdasági oldal
A helyzet naiv értékelése szerint a "Der Standard" havonta körülbelül 30-90 centet kap online felhasználónként. Az újság tehát 6-20-szor több pénzt kér a reklámmentes változatért. Következésképpen a hozzájárulás megtagadása rendkívül költséges, sőt polgári peres(laesio enormis). Az összeg még alacsonyabb, ha nem a teljes reklámot számoljuk, hanem csak a reklámok személyre szabása révén elért forgalomnövekedést.
A DSB azonban összehasonlítja ezt az online előfizetési típust a 47 eurós nyomtatott előfizetéssel - és ezért arra az (abszurd) következtetésre jut, hogy a felhasználónak gazdaságilag előnyös lenne a hozzájárulás.
Alternatívák?
A DSB a továbbiakban az "önkéntességre" hivatkozik, mivel az emberek más médiumokat is használhatnának ("vagy elfogadod, vagy nem"). A gyakorlatban ez illuzórikus, mivel szinte minden online médiaplatform pontosan ugyanazoknak a vállalatoknak (pl. Google) adja át az adatokat, az emberek exkluzív történeteket akarnak olvasni, és a Twitter és a Facebook idején váltogatják a médiaszolgáltatókat.
A média a "Pay or Okay" érdekében lép a résbe?
A politikusok, a hatóságok és a fogyasztóvédők vonakodnak a médiával szemben. Egyetértés van abban is, hogy a minőségi médiát jobban kell finanszírozni. A média azonban számos megkérdőjelezhető vállalat számára léphetne a résbe. Ha a "fizet vagy rendben van" elve érvényesül, az mindenkire vonatkozik.
Bármelyik vállalat bevezetheti az "adatátadást vagy fizet". Ez a "Szeretne egy kicsit több magánéletet? - Akkor havi 6 euró lesz" - ez a mobiltelefon-szerződéstől kezdve a vonatjegyig lehetséges. Következésképpen azok az emberek, akik nem nyertek a lottón, valószínűleg állandóan "önként" adják majd át alapvető jogaikat.
A joghatóság szintjének kell majd döntenie arról, hogy
Mivel ez egy alapvető adatvédelmi kérdés, ezért egyesületünk (noyb.eu) azt tervezi, hogy a DSB teljes tényállásával ismét tisztázza ezt a kérdést. Mert minden megértésemmel a minőségi média finanszírozása és a "Der Standard"-hoz való hűségem iránt: Nem szabad a gazdasági helyzetet erőltetett adattovábbítással fokozni.
