Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) hamarosan kiadja eddigi valószínűleg legjelentősebb véleményét: ez fogja eldönteni, hogy az európaiaknak továbbra is van-e reális lehetőségük arra, hogy megvédjék a magánéletükhöz való jogukat az interneten. A Meta 2023 novemberében fogadta el a "Fizetsz vagy rendben" megközelítést. Azóta a felhasználóknak vagy évi 251,88 eurós "adatvédelmi díjat" kell fizetniük, vagy bele kell egyezniük abba, hogy nyomon kövessék őket. A holland, a norvég és a hamburgi adatvédelmi hatóságok ezért kötelező erejű EDPB-véleményt kértek az ügyben. Ha a "Pay or Okay" jogszerűvé válik, a vállalatok minden iparágban követhetik a Meta példáját, ami az európai adatok felhasználásához való valódi hozzájárulás végét jelentheti. A noyb most 27 másik nem kormányzati szervezettel (köztük a Wikimedia Europe, a Bits of Freedom és a Norvég Fogyasztói Tanács) egyesítette erőit, hogy az EDPB-t az adatvédelemhez való alapvető jog védelmét szolgáló vélemény kiadására szólítsák fel.
- Közös levél az Európai Adatvédelmi Testületnek
- Az adatvédelmi hatóság kérése az EDPB véleményének kikérése a "hozzájárulás vagy fizetés" kérdésében
A Meta szerint "fizess a jogaidért". Miután az Európai Bíróság (EUB) tavaly júliusban jogellenesnek nyilvánította a Meta felhasználói adatok kezelését, a Meta a GDPR megkerülése érdekében a következő legjobb lehetőséghez folyamodott, és bevezette az úgynevezett "Fizess vagy Oké" rendszert. Az Instagram és a Facebook felhasználóinak 2023 novembere óta vagy évi 251,88 euróig terjedő díjat kell fizetniük, vagy bele kell egyezniük abba, hogy célzott reklámok céljából nyomon kövessék őket. Más szavakkal: Ahelyett, hogy végre az igen/nem beleegyezést kérné, a Meta 251,88 eurós díjat számít fel az "elutasítás" gomb megnyomásáért. A valóságban a legtöbb embernek egyszerűen nincs más választása, mint elfogadni az adatai felhasználását, ha szembesül a díjjal. Ezt a hatást jól szemléltetik tudományos tanulmányok: A contentpass "Pay or Okay" szolgáltató vezérigazgatója például azt állította, hogy a látogatók 99,9%-a beleegyezik a nyomon követésbe, ha 1,99 eurós díjjal szembesül. Ugyanakkor objektív felmérések szerint a felhasználóknak csupán 3-10 %-a szeretné, ha személyes adatait célzott reklámozásra használnák fel.
Max Schrems: " Az uniós jog szerint a felhasználóknak "szabad és valódi választási lehetőséggel" kell rendelkezniük, amikor hozzájárulnak ahhoz, hogy személyre szabott reklámok céljából nyomon kövessék őket. A valóságban azonban kénytelenek díjat fizetni, hogy megvédjék a magánélethez való alapvető jogukat"."
Az előre kipipált dobozok illegálisak, de a "visszautasítás" díja rendben van? A holland, a norvég és a hamburgi adatvédelmi hatóság most az EDPB véleményét kérte erről a megközelítésről, amely meghatározza a szabad online hozzájárulás jövőjét. E vélemény lehetséges következményei messze túlmutatnak a Meta által a felhasználói adatok begyűjtésén: Ha a "Pay or Okay" törvényes lesz, a megközelítés futótűzként fog terjedni. Ez látható Németországban, ahol a top 100 weboldal 30%-a már most is a "Pay or Okay" módszert használja a hozzájárulási arányok növelésére. Míg az EUB és a hatóságok eddig egyértelműen kimondták, hogy például az "előre kipipált dobozok" vagy a banner második rétegében lévő elutasító gombok illegálisak, úgy tűnik, hogy a puszta pénzkérés nem jelent egyértelmű problémát. Ha az adatvédelmi hatóságok nem foglalnak egyértelműen állást ezzel szemben, az európaiak hamar elveszíthetik a személyes adataik feldolgozásának elfogadására vagy elutasítására vonatkozó "valódi vagy szabad választási lehetőséget", amely a GDPR egyik sarokköve volt, és amelyet az EUB többször is megerősített.
Max Schrems: "Egyértelmű, hogy az egyes tagállamokban a "Pay or Okay"-ra vonatkozó laissez-faire megközelítés kudarcot vall. Németországot például mindössze kilenc hónap alatt elárasztották a "Pay or Okay" rendszerek, miután a hatóságok engedélyezték. A hatóságoknak most lehetőségük van arra, hogy visszafordítsák a nemzeti megközelítést, amikor erről Brüsszelben szavaznak."
Sikertelen kísérlet a hírmédia támogatására. Az első "Pay or Okay" rendszereket a reklámbevételeket egyre nagyobb mértékben elvesztő, nehéz helyzetben lévő hírügynökségek vezették be. Úgy tűnik tehát, hogy az adatvédelmi hatóságok zöld utat adtak az ilyen rendszereknek a híripar támogatásának reményében. A valóságban azonban a kiadók csak akkor jutnak hozzá a hirdetési bevételek maradék morzsáihoz, ha az emberek elfogadják a nyomon követést. Emellett az emberek 99,9%-a az "Oké" opciót választja, ami minimális fizetős előfizetés eladásához vezet. A személyre szabott hirdetésekből származó valódi nyereség a nagyvállalatoknál, például a Metánál és a Google-nál marad.
Max Schrems: "A remény az volt, hogy a "Pay or Okay" megmentheti a hírmédiát, amely elvesztette hirdetési bevételeit a "big tech" miatt. Ez nem jött be, mivel 99,9% nem hajlandó fizetni azért, hogy visszakapja a saját adatait. A sors iróniája, hogy a 'big tech' most a kiskaput saját maga számára használja ki"."
Az alapvető jogok mint luxuscikk? Ha a vállalatok és weboldalak jelentős része átállna a "Pay or Okay" elvre, a költségek gyorsan kicsúsznának a kezünkből. Egy átlagos európai 35 alkalmazást telepített az okostelefonjára. Ha ezek az alkalmazások mindegyike követné a Meta példáját, és évi 251,88 euróhoz hasonló díjat számítana fel, az ár a legtöbb ember költségvetését megdöntené. Konkrétabban: egy négytagú család, amelynek telefonján mindössze 35 alkalmazás van, évi 35 263,20 eurós számlát kapna. Ezzel az adatvédelemhez való jog nagyrészt elérhetetlenné válna, és nem csak az európai lakosság 22,6%-a számára, akiket jelenleg a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye fenyeget.
Max Schrems: " A felhasználók havonta több száz weboldallal, alkalmazással és céggel kerülnek kapcsolatba. Ezek mindegyike egyszerűen "adatvédelmi díjat" számíthat fel, ha nem járul hozzá, hogy adatait gyűjtsék, megosszák vagy eladják. Ha kiszámoljuk, ez évente több ezer euróra rúg."
28 nem kormányzati szervezet felszólítja az EDPB-t, hogy védje meg a szabad online hozzájárulást. Az alulírott 28 nem kormányzati szervezet és fogyasztóvédelmi szervezet (köztük a Wikimedia Europe, a Bits of Freedom és a Norvég Fogyasztói Tanács) ezért sürgeti az EDPB-t és valamennyi nemzeti adatvédelmi hatóságot, hogy határozottan ellenezzék a "Pay or Okay" elvet, hogy megakadályozzák egy jelentős kiskapu kialakulását a GDPR-ban. Az EDPB véleménye az elkövetkező évekre meghatározza az adatvédelem és az internet jövőjét. Rendkívül fontos, hogy a vélemény valóban garantálja az érintetteknek a személyes adataik feldolgozása feletti "valódi és szabad választási lehetőséget".
Max Schrems: "28 civil szervezet szólítja fel a hatóságokat, hogy biztosítsák, hogy az alapvető jogok ne váljanak árucikké vagy luxuscikké. Ez valószínűleg az elmúlt évtized legfontosabb döntése az uniós adatvédelmi jogokkal kapcsolatban."
