A mai napon az EDPB kiadta első határozatát a "Pay or Okay"-ről az olyan nagy online platformokkal kapcsolatban, mint az Instagram és a Facebook, amint arról a Politico elsőként beszámolt. Ez a határozat megtiltja a Metának, hogy jogellenes hozzájárulási kérelmet alkalmazzon a személyes adatok feldolgozásához. Úgy tűnik, hogy mostanra a Meta kifogyott a lehetőségekből, hogy továbbra is felhasználja az emberek adatait reklámozásra az EU-ban egy olyan beleegyezési mechanizmus nélkül, amely ténylegesen megfelel a törvényeknek.
Vélemény a nagy online platformokon. Ahogyan a noyb által indított korábbi ügyekben is érvelt, az EDPB a jelek szerint a "szabadon adott hozzájárulás" fogalmának egyetlen logikus értelmezését követte, amikor a Meta "Pay or Okay" rendszerét elemezte, amely évente több mint 250 eurót számolt fel a felhasználóknak az Instagram és a Facebook használatáért, ha azok nem adtak "szabadon" hozzájárulást személyes adataik felhasználásához. A Politico idézi az EDPB-t, amely szerint"a legtöbb esetben a nagy online platformok nem tudnak majd megfelelni az érvényes hozzájárulás követelményeinek, ha a felhasználókat csak egy bináris választási lehetőséggel szembesítik a személyes adatok viselkedésalapú hirdetési célú feldolgozásához való hozzájárulás és a díjfizetés közötti választás között".
Max Schrems:"Összességében a Meta kifogyott a lehetőségekből az EU-ban. Mostantól a felhasználóknak valódi igen/nem választási lehetőséget kell adnia a személyre szabott reklámozáshoz. Továbbra is felszámíthat díjat a webhelyeknek az elérésért, részt vehet kontextuális hirdetésekben és hasonlókban - de az emberek nyomon követéséhez a hirdetésekhez a felhasználók egyértelmű "igen"-jére van szükség."
Vita alakult ki - bizonyítékra van szükség. Az EDPB mai véleményét részletesebben kell majd elemezni, amint azt teljes egészében közzéteszik. Valószínűleg csak kiindulópontja lesz egy szélesebb körű vitának a "Pay or Okay" különböző összefüggésekben, mivel az EDPB még az idén további iránymutatásokat kíván kiadni, amelyek túlmutatnak a "nagy online platformokon". Az alapvető kérdés továbbra is az, hogy a "Pay or Okay" modell megfelel-e annak a jogi követelménynek, hogy a hozzájárulást "szabadon kell megadni", és hogy a felhasználók "valódi kívánságait" tiszteletben kell tartani. Végül is a személyes adatok feldolgozásához való hozzájárulás az adatvédelemhez való alapvető jogról való lemondásról szóló döntés. Az alapvető jogokat általában nem lehet "eladni" vagy csak díj ellenében adni. Az EDPB eddig nagyrészt légüres térben döntött, független és átfogó bizonyítékok nélkül arra vonatkozóan, hogy a "Pay or Okay" modell hogyan befolyásolja a felhasználók valódi és szabad választását.
Max Schrems, a noyb elnöke:"Üdvözöljük, hogy az EDPB árnyaltabb vitát indított a "pay or okay" kérdéséről, és legalább azt tisztázta, hogy a nagy platformok nem alkalmazhatják a "pay or okay"-t. Aggódunk azonban amiatt, hogy a mai első vélemény meglehetősen óvatos és korlátozott tényeken alapul. Amint minden tény az asztalra kerül, biztosak vagyunk benne, hogy a "Pay or Okay" kifejezést mindenhol jogellenesnek fogják nyilvánítani. Tudjuk, hogy a "Pay or Okay" a beleegyezési arányt körülbelül 3%-ról több mint 99%-ra változtatja - tehát olyan messze van a "szabadon adott" beleegyezéstől, mint Észak-Korea a demokráciától. A Meta és a nagyobb platformokon túli további döntésekhez elengedhetetlenül fontos, hogy minden releváns számot megkapjunk."
Harmadik lehetőségre van szükség. Az EDPB megemlítette egy harmadik opció bevezetésének lehetőségét is a "Pay or Okay"-n túl, amelyet az iparág eddig nagyrészt figyelmen kívül hagyott. Valójában számos módja van egy weboldal monetarizálásának, például kontextuális reklám, termékelhelyezés, fizetős tartalom vagy freemium modellek, ahol bizonyos tartalmak csak díj ellenében érhetők el. Míg az iparág két lehetőségre ("fizetős" vagy "oké") próbálja korlátozni a vitát, az EDPB hangsúlyozta, hogy a GDPR nem korlátozza a termékek finanszírozásának más módjait - még ha azok kevésbé jövedelmezőek is.
A "szabadon adott" beleegyezésnek a Pay or Okay a vége. Amint arra az elmúlt hónapokban már figyelmeztettünk, a "Pay or Okay" a fogyasztók számára hatalmas költségeket eredményez ( egy négytagú család esetében könnyen 35 263,20 euró ), amelyek messze meghaladják a kiadók jelenlegi reklámbevételeit, amelyek gyakran csak néhány centet tesznek ki. Az EU-ban a programozott hirdetésekből származó jelenlegi átlagos bevétel 1,41 euró felhasználónként - az összes weboldalon havonta -. Az olyan országokban, mint Ausztria, Németország, Franciaország, Spanyolország vagy Olaszország, a 100 legnépszerűbb weboldal meglátogatása már több mint 1500 euróba kerülhet évente, ha nem járul hozzá a nyomon követéshez. Múlt heti háttérvideónkban rávilágítottunk a "Fizetsz vagy beleegyezel" problémás döntési dinamikájára is, amely a felhasználók "szabad akaratát" a személyre szabott reklámot akaró 3%-ról 99,9%-ra változtatja, akik (akarva-akaratlanul) az "egyetértés" gombra kattintanak, ha az alternatíva egy borsos számla.
Max Schrems:"Ha a felhasználók több mint 90%-a beleegyezik valamibe, amit nem akar, akkor nem kell ügyvéd ahhoz, hogy belássuk, hogy ez nem "szabadon adott" beleegyezés. Valójában 5 évvel a GDPR hatálybalépése után ez csak a legújabb "trükk" az uniós jog aláásására, vagy legalábbis a megfelelés késleltetésére még néhány évvel. Rendkívül problematikus, hogy a hatóságok még nem foglaltak egyértelműen állást ebben a kérdésben. Az általunk Ausztriában vagy Németországban indított ügyekben inkább azt látjuk, hogy a hatóságok szemet hunynak a "Pay or Okay" felett, mert azt először a hírmédia vezette be, amelybe nem akarnak beleszólni - pedig a törvény mindenki számára ugyanaz"."
Háttér. A GDPR 2018. május 25-i hatálybalépéséig a Meta a GDPR 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti "hozzájárulást" használta jogalapként a felhasználók személyes adatainak feldolgozásához, például reklámozás céljából. A GDPR értelmében a hozzájárulásnak konkrétnak, tájékozottnak, egyértelműnek és szabadon megadottnak kell lennie. A Meta attól tartott, hogy egy ilyen igen/nem opció megadása a felhasználóknak korlátozná a pénzkereseti lehetőségeit az EU-ban, ezért 2018. május 25-én éjfélkor a Meta a GDPR 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozva azzal kezdett érvelni, hogy a hirdetések megjelenítése a felhasználói szerződés része. Ezt az Európai Unió Bírósága (EUB) és az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2023-ban jogellenesnek ítélte. 2023-ban a Meta ezután rövid ideig azzal érvelt, hogy "jogos érdeke" fűződik a személyes adatok reklámcélú feldolgozásához a GDPR 6. cikke (1) bekezdésének f) pontja alapján, amíg nem kezdett visszatérni a GDPR 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti "hozzájáruláshoz" - azzal, hogy a felhasználóktól hozzájárulást kért, vagy 20,99 euróig terjedő díjat kért az Instagram és a Facebook esetében együttesen.
A norvég, a holland és a hamburgi adatvédelmi hatóság visszavitte a "Pay or Okay"-t az EDPB elé, amely most határozatot hozott. Mindezek a törvény kijátszására tett kísérletek az ír adatvédelmi bizottság (DPC) aktív támogatásával történtek, mivel a Meta uniós központjának vezető szabályozója Írországban van. Az ír szabályozó hatósággal kötött valamennyi "megállapodást" később az EDPB vagy az EUB jogellenesnek találta.
