Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) hamarosan dönt a szabad online hozzájárulás jövőjéről. Miután a Meta tavaly bevezette a "Pay or Okay" rendszert, az EDPB kötelező érvényű véleményt fog kiadni. Amennyiben a Meta számára legitimálják a megközelítést, a közösségi médiaóriás példáját minden iparág vállalatai követhetik. Ez végső soron az online szabad beleegyezés eróziójához vezethet. De mi a jelenlegi helyzet a tagállamokban? noyb adatokat gyűjtött a "Pay or Okay" megközelítés jelenlegi végrehajtásáról a kiválasztott tagállamokban. Néhányukban a magánélet védelme máris rendkívül drágává vált.
A szabad beleegyezés veszélyben van. Miután az Európai Bíróság (EUB) 2023 júliusában jogellenesnek nyilvánította a Meta felhasználói adatok kezelését, a Meta "Pay or Okay" rendszerre váltott, hogy ismét megkerülje a GDPR-t. Ahelyett, hogy a felhasználóitól igen/nem hozzájárulást kérne, a vállalat díjat számít fel nekik azért, ha megtagadják a személyre szabott hirdetésekhez szükséges invazív nyomon követést. Ez a rendszer most az egész interneten elterjedhet, és európaiak millióinak szabad hozzájárulását veszélyeztetheti.
1500 € a magánélet védelméért az interneten? De hová vezethet ez? Míg egyes országokban a "Pay or Okay" egyelőre nem tűnik nagy kérdésnek, más országokban világosan látszik, hogy mit hozhat a jövő. Kevesebb mint egy évvel azután, hogy a német hatóságok legitimálták a gyakorlatot, Németországban a 100 legnagyobb weboldal 30%-a már használja a "Pay or Okay"-t, hogy növelje a hozzájárulási arányt. Ezeknek a weboldalaknak a személyre szabott hirdetésekhez való, nyomon követés nélküli használata már most is több mint 1500 €-ba kerülne évente. Spanyolországban a felhasználóknak mintegy 1460 € költséggel kellene szembenézniük, míg Franciaországban a magánélet védelmének ára már most meghaladja az 1100 €-t.
Csak a kezdet. Ez csak néhány példa, amely világosan szemlélteti a "Pay or Okay" problémáját. Ha az EDPB legitimálja a Meta megközelítését, akkor egyre több vállalat fogja követni a példát, és áttér a "Pay or Okay"-re, gyakorlatilag használhatatlanná téve a magánélethez való alapvető jogot. A magánélet védelmének ára már most is a legtöbb ember költségvetését megtörné. És ez a helyzet a jövőben csak rosszabb lesz, legalábbis ha az EDPB és a nemzeti adatvédelmi hatóságok nem foglalnak egyértelműen állást a "Pay or Okay" ellen.
Az alacsonyabb ár nem vezet megfeleléshez. A Meta nemrégiben tett bejelentése, miszerint csökkenti a fizetős előfizetés árát, nem változtat ezen a tényen. A GDPR egyértelműen kimondja, hogy a hozzájárulást "szabadon" kell megadni. A Meta viszont a "visszautasítás" gombot egy fizetős fal mögé rejti. Tudományos tanulmányok egyértelműen azt mutatják, hogy ez sok embert választási lehetőség nélkül hagy: A "Pay or Okay" szolgáltató contentpass vezérigazgatója például kijelentette, hogy a látogatók 99,9 %-a beleegyezik a nyomon követésbe, amikor 1,99 eurós díjjal szembesül. Ugyanakkor objektív felmérések szerint a felhasználóknak csupán 3-10%-a szeretné, ha személyes adatait célzott reklámozásra használnák fel. Más szavakkal: Nem az árról van szó, hanem a "Pay or Okay" rendszer egészéről.
